Újjászülető bronzkori kézművesség: fazekasok és régészek nemzetközi találkozója – beszámoló a CRAFTER projekt első állomásáról
2018 októberének végén közel 30 szakember – fazekasok és régészek – tanácskoztak a spanyolországi Mula városában (Murcia tartomány) a bronzkori Európa kerámiaművességéről. A most megrendezett háromnapos workshopon a La Bastida Régészeti Lelőhely Baráti Köre (ASBA), a Barcelonai Autonóm Egyetem, Mula város önkormányzata és múzeuma (Spanyolország), az EXARC (Hollandia), a Hallei Őstörténeti Múzeum (Németország), a Paraćini Városi Múzeum (Szerbia) munkatársai, a debreceni Déri Múzeum és az MTA BTK Régészeti Intézet munkatársai, valamint Totana város tradicionális keramikusdinasztiáinak tagjai is részt vettek.
Az esemény az Európai Kulturális Örökség Éve 2018 és a Kreatív Európa Program keretében megvalósuló CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) projekt első állomása. A program célja, hogy modern kézművesek segítségével élessze újjá a bronzkori Európa kiemelkedő régészeti kultúráinak kerámiaművességét. A közös munka során a programban résztvevő országok fazekasai készítik el térségük bronzkorának néhány jellegzetes edénytípusát, melyekből 2019 őszén a négy országban egyszerre nyílik majd kiállítás. A másolatok készítését négy dokumentumfilm mutatja be, mely mélyebb bepillantást enged majd az őskori kerámiaművesség technikai fogásaiba.
A spanyolországi találkozó október 29-én, a városi levéltár épületében tartott előadássorozattal vette kezdetét, melynek során a programban résztvevő országok régészei bemutatták a délkelet-spanyolországi El Argar-, a közép-európai Únětice/Aunjetitz-, a kelet-magyarországi Füzesabony- és az észak-szerbiai Vatin/Vattina-kultúrák időszakát és kerámiaművességét. Az előadások után a szervezők véglegesítették a készítendő filmek és kiállítás forgatókönyvét, miközben a fazekasok előkészültek a másnapi bemutatókra.
A workshop második napján nyolc fazekas prezentálta bronzkori edénymásolatainak készítését egymás és a nagyközönség előtt. A bemutatók alatt a kézművesek és régészek megvitatták a különböző nyersanyagok használatának előnyeit és hátrányait, az egyes bronzkori kultúrák kerámiáihoz szükséges soványítóanyag minőségét és mennyiségét, valamint az edények építésének egyes lépéseit. Érdekes, hogy míg a vizsgált csoportok közül a spanyolországi El Argar- és a közép-európai Únětice/Aunjetitz-kultúrák kerámiaművessége egyszerű, letisztult formákkal jellemezhető, addig a szerbiai Vatin/Vattina- és a kelet-magyarországi Füzesabony-kultúra gazdag formakincsű és kivitelezésű motívumokkal díszítette edényeit. A spanyol- és németországi fazekasok bemutatóin praktikus edényfelrakási technikákat láthattunk, míg a szerbiai és magyarországi kollégák a díszítéshez és a különleges minőségű fényezéshez használt eszközeiket is bemutatták. Kezeik közt gyapjúból, fából, kerámiából, kagylóból vagy folyami kavicsból készített szerszámokat: pecsétlőket, mintázókat és simítókat is láthattunk munka közben.
Egy nagyobb technológiai ugrást követően a csapat a nap végén a kerámiakészítés későbbi fázisaival is megismerkedhetett. Caroline Jeffra (EXARC), a fazekaskorong fejlődésének történetét kutató Tracing the Potter’s Wheel című projekt vezetője mutatta be a hordozható verzióban megalkotott mükénéi korongon történő edénykészítés fortélyait.
A régész-kézműves fesztivált a szervezők a harmadik napon egy kirándulássorozattal koronázták meg. A csapat meglátogatta az El Argar-kultúra két leghíresebb lelőhelyét, La Almoloya-t és La Bastida-t. A magas hegytetőkön épült bronzkori „városok” agyagba rakott kőfalai és az épületek padlója alól előkerült kőládás temetkezések a mai napig lélegzetelállítóak! A kirándulások végeztével Totana városában a társaság látogatást tett az előző napi bemutatókon megismert Hernández és Bellón fazekasdinasztiák műhelyeiben is.
A kiváló hangulatban telt találkozó alatt mindannyian élvezhettük mediterrán kollégáink figyelmét és vendégszeretetét: a jó beszélgetéseknél csak jó ételekből volt több – mindkettőért igazán hálásak vagyunk!
A workshopon Magyarországot Gucsi László keramikus-restaurátor (MTA BTK Régészeti Intézet), valamint Dani János, Priskin Anna, Szeverényi Vajk (Déri Múzeum) és Király Ágnes (MTA BTK RI, Lendület Mobilitás Kutatócsoport) régészek képviselték.
