Szerves anyag tárgyak: ami elenyészett, vagy mégsem? – A bronzkori temető kincsei Nagycenkről 3.

Korábbi bejegyzéseinkben a Kr. e. 2100–1750 közé keltezhető nagycenk-lapos-réti temetőrészlet látványos, mai szemmel is értékes maradványait mutattuk be. A szerves anyagból, pl. fából, háncsból vagy textilből készült tárgyak azonban a Kárpát-medencei talajviszonyok miatt általában egyáltalán nem, vagy csak nagyon töredékesen maradnak meg.

A Nagycenken feltárt sírgödrökben észlelt nagyobb üres területek arról tanúskodnak, hogy a cseréptálak, korsók, fazekak mellett néhány sírba esetleg faedényben, vagy vesszőkosárban olyan ételmellékleteket helyezhettek, amelyek nyomát már nem lehetett fellelni az ásatás során (Gömöri et al. 2018). A bronz, illetve réztárgyakban gazdag sírok általában nagyobb méretűek, gyakran mélyebbek is voltak a többinél – ahogyan az 1. kép grafikonjának adatai is mutatják. Ez arra utal, hogy a közösség tagjai több munkát fordítottak vezetőik temetkezési helyének kialakítására; emellett további, sírba helyezett szerves anyag tárgyak lehetőségére is felhívja a figyelmet.

A sírok területének (pirossal) és a réz-/bronztárgyak tömegének (kékkel jelezve) összefüggése (Gömöri et al. 2018, Fig. 31)

Közel 4000 éves textil és bőrmaradványok

Nagycenken a temető ásatásának körülményei nem tették lehetővé textilmaradványok megfigyelését. A nagyjából egykorú zsennyei temetőben két nyakperecen a korrózió len és kender keverékéből készült növényi rostok nyomát őrizte meg (Nagy 2013). Hasonló korú lenvászon textil maradványai az ausztriai Franzhausen temetőjében maradtak fenn, szintén fém korróziónak köszönhetően (Grömer 2010, 166–167, Abb. 84, Abb. 166).

 

Nyakperecen megmaradt növényi rostok Zsennyéről (Nagy 2013, Taf. 41)

 

Egy hasonló korú, Prága környékén feltárt temetőben a bronztárgyak korróziója gyapjú szálak és emberi haj maradványait őrizték meg (Ernée 2015, 237­-245). A bronzgyűrűkön esetenként mikroszkópos vizsgálatokkal az ékszer viselőjének bőr lenyomatát is lehetett tanulmányozni (Peška et al. 2006).

 

Emberi bőr lenyomata Hulín – „U Isidorka” (2004–2005) egyik sírjából származó gyűrű belső részén (Peška et al. 2006, Obr. 40)

 

Főnök és/vagy ács mester Nagycenken?

Néhány nagycenki sírban érdekes famaradványok kerültek elő. Az 55. sír egyik tőrénél a fa (vagy bőr) tőrhüvely barna színű, szerves anyag korhadéka lenyomatként egyben megőrződött. Ugyanebben az arany hajkarikákkal is ellátott sírban peremes balta nyelének famaradványai is jól megfigyelhetők voltak a váz jobb oldalán. A balta az oldalára fektetve, szaluként (vagyis kapához hasonló módon) a nyélbe fogva, élével az elhunyt nyaka felé fordulva feküdt.

A nagycenki 55. sír részletfotója a szerves anyag balta nyél elkorhadt maradványaival (Gömöri et al. 2018, Fig. 8)

A balta restaurálás után (Fotó: Hámori Péter)

 

Ez fontos adattal szolgál a balták használatának többféle módjával kapcsolatban. Az Ötz völgyben megtalált, Kr. e. 3300 táján – vagyis a Nagycenken eltemetetteknél kb. 1500 évvel korábban – élt férfi, Ötzi gleccser által megőrzött múmiájának az eredeti nyelezéssel együtt megtalált baltája ugyanis a nyéllel párhuzamos vájatba, balta-szerű használatnak megfelelően volt befogva (Egg–Spindler 2009).

Ötzi tiszafából készült, nyírfakéreg kátránnyal beragasztott és bőrpánttal átkötve rögzített rézbaltája
(Dél-tiroli Régészeti Múzeum/South Tyrol Museum of Archaeology)

 

Ötzi baltájának 60 cm hosszú nyele volt; a nagycenki baltanyél ezzel szemben csupán kb. 25-30 cm hosszúságban maradt meg a sírfotó alapján. Hasonló, nyugat-európai bronzkori leletek nyomán készültek az alábbi, baltaként, illetve szaluként fatörzs kivájására alkalmazható szerszámok, amelyek a nagycenki tárgy használati módjához is jó példát nyújtanak. Ilyenek segítségével készült az angliai North Ferriby térségében feltárt és a nagycenki temetővel egykorú varrott hajó kísérleti régészeti rekonstrukciójának megalkotása (Van der Noort et al. 2014).

A North Ferribynál megtalált bronzkori hajó rekonstrukciójának elkészítéséhez használt eszközök (balra balták, jobbra szaluk) (Van der Noort et al. 2014 nyomán)

A North Ferriby-i bronzkori hajó rekonstukciója (Van der Noort et al. 2014 nyomán), és bronzkori használatának ábrázolása (The Telegraph rajza nyomán)

 

A nagycenki temető 55. sírjában nyugvó középkorú férfi mellé helyezett szerszám arra is utalhat, hogy a férfi hasonló hajót készítő vagy birtokló személy lehetett.

Kiss Viktória – Melis Eszter


Irodalom

M. Egg –K. Spindler: Kleidung und Ausrüstung der Gletschermumie aus den Ötztaler Alpen. Monographien RGZM 77. Mainz 2009.

M. Ernée: Prag-Miškovice. Archäologische und naturwissenschaftliche Untersuchungen zu Grabbau, Bestattungssitten und Inventaren einer frühbronzezeitlichen Nekropole. Römisch-Germanische Forschungen 72. Darmstadt, 2015.

Gömöri J., Melis E., Kiss V.: A cemetery of the Gáta–Wieselburg Culture at Nagycenk (Western Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69 (2018) 5–82.

Grömer, K.: Prähistorische Textilkunst in Mitteleuropa – Geschichte des Handwerks und der Kleidung vor den Römern. Veröffentlichungen der Prähistorischen Abteilung des Naturhistorischen Museums 4, Wien 2010.

Nagy M.: Der südlichste Fundort der Gáta-Wieselburg-Kultur in Zsennye-Kavicsbánya/Schottergrube, Komitat Vas, Westungarn. Savaria 36 (2013) 75–173.

Peška, J. – M. Králik – A. Selucká: Rezidua a otisky organických látek v korozních produktech mědi a jejích slitin. Pilotní studie. Industrie starší doby bronzové (Organic Matter Residuals and Imprints in Products of Copper and Copper Alloy Corrosion A Preliminary Study Early Bronze Age Industry). PamArch 97(2006) 5–46.

Van der Noort, R., Cumby, B., Blue, L., Harding, A., Hurcombe, L., Hansen, T.E., Wetherelt, A., Wittamore, J., Wyke, A.: Morgawr: an experimental Bronze Age-type sewn-plank craft based on the Ferriby boats. International Journal of Nautical Archaeology 43 (2012) 292–313. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/1095-9270.12058

https://www.telegraph.co.uk/news/earth/environment/archaeology/7238663/3000-year-old-shipwreck-shows-European-trade-was-thriving-in-Bronze-Age.html



Vissza