Nem pusztán csontokat és tárgyakat, hanem emberi történeteket látunk – az mta.hu interjúja

Akár egy 4000 évvel ezelőtti háziasszony söprögetésének a nyomai is láthatóvá válnak a szakemberek számára a régészetben mára mindennapossá vált természettudományos módszereknek köszönhetően. Kiss Viktória régész szerint, aki kutatócsoportjával 2015 óta az MTA Lendület programjának támogatásával kutatja a bronzkort, például a genetikai elemzések, a fémvizsgálatok vagy a geofizikai mérések segítségével a régészek néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen részletességgel tudják rekonstruálni akár a bronzkori mindennapokat is. Az mta.hu interjúja.

mta.hu: A közelmúltban jött a hír, hogy az ERC Synergy Grant pályázatán egy régészeti témájú, magyar közreműködővel induló projekt is nyert. Jelzésértékűnek tűnik a döntés. Mintha az Európai Kutatási Tanács ezzel nem csak azt üzenné, hogy a régészek tartják a lépést a kurrensebbnek tekintett tudományterületekkel, hanem azt is, hogy van még mit kutatniuk.

Kiss Viktória
Fotó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet

Kiss Viktória, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet (MTA Kiváló Kutatóhely): Az ERC valószínűleg azt ismerte fel, hogy sok olyan új vizsgálati módszert tudunk ma már a régészetben alkalmazni, amelynek köszönhetően kézzelfoghatóbbá tudjuk tenni a múltat. A hasonló projektek segítségével

akár személyes élettörténeteket is fel tudunk vázolni több ezer év távlatából,

s az európai vagy a magyar történelem iránt érdeklődők így nyomon követhetik, hogy adóforintjaikból milyen kutatási eredmények születnek. A bronzkor kutatásának egyik nagyon izgalmas iránya a mobilitással kapcsolatos, ezt kívántuk kifejezni kutatócsoportunk elnevezésével – Lendület Mobilitás Kutatócsoport – is.

Tovább a teljes interjúhoz.



Vissza