Mobilitás és cserekereskedelmi kapcsolatok a bronzkorban
A migráció (embercsoportok lakóhelyének megváltoztatása kedvezőbb életkörülmények reményében) napjaink egyik legaktuálisabb politikai és társadalmi kérdése. A nemzetközi népmozgások okainak feltárása azonban nem csupán a jelenkor kutatóinak feladata: a történeti vándorlások a történettudomány és a régészettudomány művelői figyelmének is középpontjában állnak (lásd a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport idei konferenciáját: ÚTON – Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép–Európában).
Az írásos forrásokkal nem rendelkező őskori közösségek vizsgálata során már a kutatás kezdeteitől felmerült, hogy a tárgyi emlékanyag változásai mögött esetleg új népek megjelenésével (is) kell számolnunk. A régészetben alkalmazott természettudományos módszereknek köszönhetően az utóbbi években forradalmian új mennyiségű és minőségű információ látott napvilágot: a tárgyak nyersanyagának vagy az emberi maradványoknak minden eddiginél részletesebb (pl. izotópos) elemzése a korábbinál sokkal árnyaltabb képet adhat arról, hogy a leletanyagban megfigyelt változások okai között a kereskedelem, a kulturális hatások és az egyének/közösségek mobilitása milyen mértékben játszhattak szerepet.
A legmodernebb közép-európai stabilizotópos vizsgálatok (Price et al. 2004; Gerling et al. 2012; Giblin et al. 2013; Parker Pearson et al. 2016; Grupe et al. 2017) és archeogenetikai eredmények (Gamba et al. 2013; Allentoft et al. 2015; Mathieson et al. 2015; Van der Linden 2016; Grupe et al. 2017; Kristiansen et al. 2017) szerint a régészeti kultúra diffúziója mellett bizony valódi népmozgások meglétével is számolni lehet a Kr. e. 3. és 2. évezredi Európában. A közép-európai térség északi és nyugati részén végzett elemzések arra utalnak, hogy az exogámia, vagyis az adott közösségen kívüli házasodási szokás jellemző társadalmi norma volt a tárgyalt bronzkori évszázadokban (Price et al. 2004; Frei et al. 2015; Knipper et al. 2017). Az új nagy-britanniai adatok szerint a Kr. e. 2500 táján élt közösségek majd’ harmada más földrajzi régióban került eltemetésre, mint ahol született. A bevándorlók között nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt megtalálhatók, amely nem csupán kiházasításra, de családok vándorlására is utal (Parker Pearson et al. 2016; Olalde et al. in print).
A Kárpát-medencét keletről és nyugatról is érintő bronzkori vándorlások pontos folyamataival kapcsolatban kutatócsoportunk is számos kérdéssel szembesül. Érdekes, hogy vajon milyen módon érkeztek hazánk területére a távolsági kereskedelemre utaló nyersanyagok (pl. réz, ón, arany, borostyán)? A betelepülők exogám házasodási stratégiának köszönhetően jelentek meg térségünkben, vagy családok, kisebb közösségek mobilitásával számolhatunk-e inkább?
Kiss Viktória 2018. január 31-án, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat felkérésére tartott előadása néhány jellemző esettanulmány segítségével foglalta össze a jelenleg rendelkezésre álló legfrissebb összeurópai és hazai kutatási eredményeket, és mobilitási stratégiákat. Következő bejegyzéssorozatunkban ez érintett esettanulmányokból válogatva honlapunkon is bemutatjuk az európai bronzkori mobilitás kutatásának módszereit és legújabb eredményeit.
Illusztráció: Prehistoric migration uncovered with the help of DNA; Trója c. film (Warner Bros.)
Irodalom
Allentoft, M.E., Sikora, M., Sjögren K-G., Rasmussen, M. et al.: Population genomics of Bronze Age Eurasia. Nature 522 (2015) 167–172.
Childe, V. G.: Prehistoric Migrations in Europe. Oslo 1950.
Frei, K. M., Villa, C., Jørkov, M. L., Allentoft, M. E., Kaul, F., Ethelberg, P., Reiter, S. S., Wilson, A. S., Taube, M., Olsen, J., Lynnerup, N., Willerslev, E., Kristiansen, K., Frei, R.: A matter of months: High precision migration chronology of a Bronze Age female. PLoS ONE 12 (2017) e0178834. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0178834.
Gamba, C., Jones, E.R., Teasdale, M.D., McLauphlin, L.R.: Genome flux and stasis in a five millennium transect of European prehistory. Nature Communications 5:5257. doi: 10.1038/ncomms6257
Gerling, C., Bánffy, E., Dani, J., Köhler, K., Kulcsár, G., Pike, A., Szeverényi, V., Heyd, V.: Immigration and transhumance in the Early Bronze Age Carpathian Basin: the occupants of a kurgan. Antiquity 86 (2012) 1097–1111
Giblin, J. I., Knudson, K. J., Bereczki, Zs., Pálfi, Gy., Pap, I.: Strontium isotope analysis and human mobility during the Neolithic and Copper Age: a case study from the Great Hungarian Plain. Journal of Archaeological Science 40 (2013) 227–239.
Grupe, G., Grigat, A., McGlynn, G.C.: Across the Alps in Prehistory. Isotopic mapping of the Brenner Passage by Bioarchaeology. Cham 2017.
Knipper, C., Mittnik, A., Massy, K., Kociumaka, C., Kucukkalipci, I., Maus, M., Wittenborn, F., Mezt, S., Staskiewicz, A., Krause, J., Stockhammer, P.W.: Female exogamy and gene pool diversification at the transition from the Final Neolithic to the Early Bronze Age in central Europe. PNAS 114 (2017) 10083–10088.
Kristiansen, K., Allentoft, M. E., Frei, K. M., Iversen, R., Johannsen, N. N.; Kroonen, G., Pospieszny, L., Price, T. D., Rasmussen, S., Sjögren, K-G; Sikora, M., Willerslev, E.: Re-theorising mobility and the formation of culture and language among the Corded Ware Culture in Europe. Antiquity 91 (2017) 334-347.
Mathieson, I., Lazaradis, I., Rohland, N., Mallick, S., Patterson, N., Alpaslan Roodenberg, S., Hardney, E. et al.: Genome-Wide Patterns of Selection in 230 Ancient Eurasians. Nature 528 (2015) 499–503.
Olalde, I., Brace, S., Allentoft, M.E., Armit, I., Kristiansen, K., Rohland, N., Mallick, S., Booth, T., Szécsényi-Nagy, A., Mittnik, A., Altena, E., Lipson, M., Lazaridis, I., Patterson, N.J., Broomandkhoshbacht, N., Diekmann, Y., Faltyskova, Z., Fernandes,D.M., Ferry, M., Harney, E., de Knijff, P., Michel, M., Oppenheimer, J., Stewardson, K., Barclay, A., Alt, K.W., Fernández, A.A., Bánffy, E., Bernabò-Brea, M., Billoin, D., Blasco, C., Bonsall, C., Bonsall, L., Allen, T., Büster, L., Carver, S., Navarro, L.C., Craig, O.E., Cook, G.T., Cunliffe, B., Denaire, A., Egging Dinwiddy, K., Dodwell, N., Ernée, M., Evans, C., Kuchařík, M., Farré, J.F., Fokkens, H., Fowler, C., Gazenbeek, M., Pena, R.G., Haber-Uriarte, M., Haduch, E., Hey, G., Jowett, N., Knowles, T., Massy, K., Pfrengle, S., Lefranc, P., Lemercier, O., Lefebvre, A., Maurandi, J.L., Majó, T., McKinley, J.I., McSweeney, K., Mende B. G., Modi,A., Kulcsár, G., Kiss,V., Czene, A., Patay, R., Endródi, A., Köhler, K., Hajdu, T., Cardoso, J.L., Liesau, C., Parker Pearson, M., Włodarczak, P., Price, T.D., Prieto, P., Rey, P-J., Ríos, P., Risch, R., Rojo Guerra, M.A., Schmitt, A., Serralongue, J., Silva, A.M., Smrčka, V., Vergnaud, L., Zilhão, J., Caramelli, D., Higham, T., Heyd, V., Sheridan, A., Sjögren, K-G., Thomas, M.G., Stockhammer, P.W., Pinhasi, R., Krause, J., Haak, W., Barnes, I., Lalueza-Fox, C., Reich, D.: The Beaker Phenomenon And The Genomic Transformation Of Northwest Europe. Nature in press.
Parker Pearson, M., Chamberlain, A., Jay, M., Richards, M., Sheridan, A., Curtis, N., Evans, J., Gibson, A., Hutchison, M., Mahoney, P., Marshall, P., Montgomery, J., Needham, S., O’Mahoney, S., Pellegrini, M., Wilkin, N.: Bell Beaker people in Britain: migration, mobility and diet. Antiquity 90 (2016) 620-637.
Price, T.D., Knipper, C., Grupe, G., Smrcka, V.: Strontium Isotopes and Prehistoric Human Migration, The Bell Beaker Period in Central Europe. European Journal of Archaeology 7 (2004) 9–40.
Vander Linden, M.: Population history in the third millennium BC Europe: assessing the contribution of genetics. World Archaeology 2016, 714-728.
