A Lendület Mobilitás Kutatócsoport kiváló minősítéssel zárta a 2015-2020 közötti kutatási időszakot

Lendület Mobilitás Kutatócsoportunk 2015. július 1-jén kezdte meg munkáját a Régészeti Intézetben és az idei évben zárta az ötödik kutatási évét. A tevékenységünket összegző záróbeszámolót az anonim bírálók, a szakbizottság és a Tudományértékelési Elnöki Bizottság kiváló színvonalúnak minősítette.

 

Mobilitás és bronzkori régészet – aktuális kérdések és eredmények

A Kárpát-medencei bronzkor kutatásának az elmúlt másfélszáz évben fontos irányvonalát képezte a közösségek mozgásának vizsgálata, s a kérdés fontosságát kiemelik a korunkban zajló migrációs jelenségek is. Írásos források hiányában korábban csak a tárgyak alapján lehetett következtetni a bronzkorban (Kr. e. 2600/2500–800 között) Európa távoli területein élő közösségek közötti kapcsolatok meglétére, amely a réz és ón ötvözetéből készített bronz nyersanyag-kereskedelemről, és kész bronztárgyak, valamint más (arany, borostyán) nyersanyagok és késztermékek cseréjéről tanúskodik. A Lendület Mobilitás projekt a Kr. e. 2500–1500 között, a Kárpát-medencei bronzkor első ezer évében lakott (1) települések, (2) temetkezések, és az (3) innen előkerült tárgyak (fegyverek, ékszerek, kerámia) vizsgálatát tűzte ki céljául, az utóbbi évtizedekben a régészeti leletek értelmezéséhez felhasználható új természettudományos elemzések integrálásával.

Kutatásunk három alappillérét, a települések, temetkezések és tárgyi emlékek vizsgálatát jelképezi logónk, amely egy bronzkori ékszer módosított változata (grafika: Réti Zsolt)

A korszak kutatásában eddig nem alkalmazott multidiszciplináris módszerek (a hagyományos régészeti elemzés mellett a genetikai, patológiai, abszolút kormeghatározási, izotóp-geokémiai és geofizikai vizsgálatok) új eredményekkel szolgáltak az említett ezer évben, a nagy piramisok építői és a mükénéi aknasírokba temetett görög hősök korában Magyarországon élt emberekről és kisebb-nagyobb közösségekről egyaránt.

Alapkutatásaink legfontosabb kérdése a korabeli társadalom mobilitása és rétegzettsége, és a cserekereskedelmi kapcsolatok feltérképezése. A mobilitás a migrációnál tágabban értelmezhető, több témakört is magába foglal, például házasodási szokásokat, vagy akár harcos férfiközösségek mozgását. Munkatársaink: régészek, archeogenetikusok, antropológusok, anyagtudósok együttműködésének alapkérdése tehát az, hogy kik, mik vándoroltak: az emberek vagy a tárgyak? Hogyan lehet elkülöníteni azokat a tárgyakat, amelyek kereskedelem révén kerültek egyik helyről a másikra azoktól, amelyeket vándorló népcsoportok vittek magukkal. E kérdések megválaszolásához a Kárpát-medence központi zónájából, a mai Magyarország középső, északkeleti és nyugati régióiból öt jól kutatott települést és a körülötte fekvő mikrorégiót választottunk ki, amelyek Közép-Európa bronzkori közösségeinek vizsgálata szempontjából jelentős mintaterületet képviselnek, és kiegészítik az eddigi bronzkori kutatásokat. Eredményeinket az alábbiakban a három fő kérdésnek megfelelően foglaljuk össze.

A Lendület Mobilitás Kutatócsoport mintaterületei

 

Az emberi maradványok és a tárgyak elemzése segítségével bizonyítható-e nagyobb közösségek vándorlása?

A korhasztásos (csontvázas) sírokba és települési gödrökbe temetett elhunytak fogainak (a Quinnipiac és a Yale Egyetemekkel együttműködésben elvégzett) stroncium izotópos mintavételei azt bizonyítják, hogy a Kr. e. 2500–1500 közé eső évszázadokban a nem-helyben születettek aránya több esetben a 35-40%-ot is elérte (Giblin et al. 2019). Az MTA Vendégkutatói pályázata segítségével kutatócsoportunkhoz csatlakozó olasz kutatótársunkkal közösen, hamvasztásos sírokból vett minták elemzése hasonló adatokkal szolgált. Eszerint a bronzkor első ezer évében élt közösségeknél magas volt a mobilitás mértéke. A bevándorlók között nagyobb arányban találunk nőket, de férfiakat és gyermekeket is. A vizsgált csoportokban tehát – Nyugat- és Közép-Európa bronzkori közösségeihez hasonlóan – a helyi férfiak távolabb élő közösségekből választottak feleséget, vagyis jelen volt az exogámia, az adott csoporton kívülről való házasodás szokása, emellett bevándorló családokkal is számolhatunk. Eredményeink Magyarország stroncium izotópos térképének kidolgozásában is előrelépést jelentenek, ami más régészeti korszakokhoz is alkalmazható adatokkal szolgál. A temetkezési szokások és a betegségek vizsgálata további információt nyújt a korabeli közösségek életmódjáról (Gömöri et al. 2018; Szeverényi, Kiss 2018).

Harci sérüléssel összefüggésbe hozható trauma egy Füzesabonyban feltárt koponyán (forrás: Magyar Természettudományi Múzeum)

A harang alakú edények kultúrájához sorolható kora bronzkori emlékanyag esetében a genetikai vizsgálatok is világosan jelzik a térségben korábban ismeretlen DNS haplocsoportokkal jellemezhető, vagyis újonnan érkezett közösségeket. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriumával és a Harvard Egyetem Genetikai Tanszékével együttműködésben végzett elemzések azt igazolják, hogy az eddig kimutatott újkőkori vándorlásoktól eltérő, többirányú mobilitás jellemezhette a tárgyalt időszakot. A Közép-Európa nyugatabbi részéről érkező bevándorlókkal kapcsolatba hozott emlékanyagot 0% illetve 75%-ban idegen, sztyeppei genetikai állományú egyének mellett egyaránt megtaláljuk. Eszerint a Kr. e. 2500 táján megjelenő anyagi kultúra sajátos elemeit használó közösségek változatos genetikai összetételűek lehettek, ahol helyi eredetű és távolabbról érkezett egyének éltek együtt (Olalde et al. 2018). A későbbi időszakban hasonló akkulturációs jelenségek figyelhetők meg.

A harang alakú edények kultúrája jellegzetes leletei Szigetszentmiklósról (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)

 

Hogyan alakult ki az új anyag, a bronz készítésének technológiája, és honnan származnak a bronztárgyak előállításához a térségünkben felhasznált nyersanyagok?

Az Energiatudományi Kutatóközponttal és a Wigner Fizikai Kutatóközponttal közösen elvégzett roncsolásmentes elemzésekkel fontos megállapításokat tettünk a tárgyak összetételével és készítési technikájával kapcsolatban. Itt említhetjük meg, hogy míg korábban roncsolásos vizsgálatokkal mutatták ki bronzvésők élének az öntést követő kalapálással való megmunkálását, kutatásaink során a tárgy roncsolásos mintavétellel való megsértése nélkül sikerült igazolni az él utólagos megmunkálását, edzését (Kiss et al. 2015).

A zalaszabari kincs baltája élének megmunkálását igazoló repülési-idejű neutron-diffrakciós elemzés (forrás: Budapesti Neutron Centrum)

A már említett harang alakú edények kultúrája magyarországi, Kr. e. 2500-2200 közé keltezhető temetkezéseiből előkerült fémtárgyak elemzése azt igazolta, hogy nem figyelhető meg egy egységes, ún. „Bell Beaker fémtípus”, így a vándorló közösségek minden bizonnyal a helyben talált érceket használták. A későbbi időszakból megvizsgált leletek zömének nyersanyaga a térség jellegzetes, antimonban, arzénban és ezüstben gazdag fakóérce, az ún. Ösenring fémtípus. Az ólomizotópos vizsgálatok előzetes eredményei alapján ennek nyersanyaga a kelet-szlovákiai térségből származtatható. A középső bronzkor végén az arzént és nikkelt (de ezüstöt nem) tartalmazó kelet-alpi ércek használata jellemző (Dani et al. 2013; Maróti et al. 2017; Szentmiklósi et al. 2017). A folyamatban levő ónizotópos elemzések szerint a bronz előállításához nélkülözhetetlen ötvöző eredetét a Cseh-Szász-érchegységben, valamint a balkáni ónérc forrásokban kereshetjük. Néhány esetben megállapítható, hogy a tárgy és a felerősítéséhez használt szegecsek anyaga nem azonos – ilyenkor, például egy tőr esetében a penge importként érkezhetett, amit helyben erősítettek össze a fanyéllel.

Füzesabonyban előkerült bronztőr és szegecseinek vizsgálata 3D tomográfiás képalkotási módszerrel (forrás: Energiatudományi Kutatóközpont)

 

Milyen folyamatokon keresztül változtatta meg a bronz használata a Kárpát-medence és a környező térség történetét, hogyan alakult ki a társadalmi egyenlőtlenség intézményesülése?

A kora bronzkor első feléhez viszonyítva Kr. e. 2200 után, a kora bronzkor végétől–középső bronzkor kezdetétől nagyobb arányban figyelhetők meg a státusjelző réz, és egyre jellemzőbben ónbronz eszközök és fegyverek (Dani et al. 2016). A poznańi Adam Mickiewicz Egyetemmel együttműködésben (Mateusz Jaeger vezetésével), a Lengyel Tudományos Alap támogatásával végzett vizsgálataink kimutatták, hogy a magyarországi bronzkori lelőhelyeken előkerült borostyán leletek balti eredetűek (Jaeger et al. 2020). Ez arra utal, hogy hazánkban a középső bronzkor folyamán a ritka nyersanyagok cserekereskedelmének ellenőrzése a hatalom megszerzésének egyik lehetséges módja lehetett. A debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriumában végzett vizsgálatok az aranytárgyak esetében többféle nyersanyagforrást mutattak ki (Dani et al. 2020).

Arany karpánt PIXE vizsgálata a debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriumában (forrás: Atomki Örökségtudományi Laboratórium)

E későbbi időszakban a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősebbé váltak, amit a státusjelző sírmellékletek (a bronz fegyverek és ékszerek mellett aranyékszerek), valamint a korszakban kialakuló többszintű településrendszer (az erődített és magaslati telepek mellett nyíltszíni falvak) is jelez. A települések hiearchiájának vizsgálatában a legújabb eredményeink arra utalnak, hogy a Kárpát-medence régióiban eltérő jellegű és felépítésű társadalmi–gazdasági rendszerek működtek (Dani et al. 2019a).

Terepbejárás a nagycenki mikrorégióban (fotó: Kulcsár Gabriella)

A multidiszciplináris módszerek alkalmazása fontos új eredményeket hozott a régi és újabb ásatások leleteinek és dokumentációjának újra-elemzése, például Füzesabony-Öregdomb 1930-as évekbeli ásatási dokumentációjának digitális feldolgozása során is (Gömöri et al. 2018; Jaeger et al. 2018; Niebieszczanski et al. 2019; Szathmári et al. 2019).

Füzesabony-Öregdomb 1930-as évekbeli ásatási dokumentációjának digitális feldolgozása modern térinformatikai módszerrel

Új módszerekkel végzett komplex vizsgálataink a makro-szintű elemzések mellett lehetőséget nyújtottak a mikro-történelem, a bronzkori társadalom különböző szintjeihez köthető emberek személyes történetének megismerésére is. Példaként említhető a Balaton-felvidék egyik főnöke (Balatonakali), egy nagy valószínűséggel szülés közben elhunyt és héthónapos magzatával elhamvasztott nő (Bonyhád), vagy egy kezeletlenül gyógyult kartöréssel, települési gödörbe gondosan eltemetett nő (Sóskút) – maradványaik és tárgyaik új szempontok szerinti elemzésével sikerrel valósíthattuk meg kutatási programunk célkitűzését, eljutva „a csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig” (Kiss 2019, 2020).

A Balatonakaliban feltárt sírból előkerült emberi maradványok, bronz és aranyleletek, és az ezek alapján rekonstruálható rangos férfi (fotó: Köhler Kitti, Hajdu Tamás, Hámori Péter; grafika: Ringeisen Dávid)

Hazai és nemzetközi együttműködések, publikációk

A kutatócsoport multidiszciplináris tevékenysége nyomán kiemelkedő jelentőségű együttműködés jött létre az egykori MTA kutatóhálózatán belül, ami hozzájárult például az Atomkiban új technológiák (a kollagén alapú mellett az égett csontokon alkalmazható bioapatit alapú radiokarbon, és hamvakon is végzett stroncium izotóp-aránymérések) adaptálásához (Major et al. 2018; Dani et al. 2019b; Giblin et al. 2019), és a hazai laborok versenyképességének növekedéséhez. Az új módszerek és a nemzetközi kooperációk lehetővé tették, hogy a magyarországi bronzkori kutatások Európa vezető kutatócsoportjai közé kerülhessenek. Sikerességünket mutatja, hogy a 2018. decemberben, Bécsben Genes, isotopes and artefacts címmel megrendezett nemzetközi konferencián előadásunkról rögzített videó felvételt közel ezer alkalommal tekintették már meg az Osztrák Akadémia OREA Intézetének YouTube csatornáján.

Kutatócsoportunk tagjai az Osztrák Tudományos Akadémia konferenciáján

A projekt munkájának kiegészítésére további nyertes pályázatok és nemzetközi együttműködések is lehetőséget adtak: Szécsényi-Nagy Anna és Szeverényi Vajk Bolyai és Bolyai+ ösztöndíjas, Hajdu Tamás Bolyai ösztöndíjas kutatása, továbbá Kiss Viktória NKFIH ERC Mobil pályázata révén. Öt PhD disszertáció, Király Ágnes, Melis Eszter (ELTE BTK), Priskin Anna (Barcelona) és Robert Staniuk (Kiel) régészeti témájú PhD dolgozatai mellett Maróti Boglárka (ELTE TTK) a fémvizsgálati módszerek összehasonlító elemzését végző disszertációja is hozzájárul kutatásaink kiszélesítéséhez. Együttműködünk több ERC kutatócsoporttal (Bronze Age Tin projekt, ERC Advanced Grant, Heidelbergi Egyetem; PEGASUS projekt, ERC Consolidator Grant, Toulouse-i Egyetem; Motherhood in Prehistory, ERC Starting Grant, Osztrák Tudományos Akadémia), és más nemzetközi projektekkel (EX-SPACE Marie SkłodowskaCurie Actions ösztöndíjas project, Durhami Egyetem; THESP projekt, Dán Nemzeti Múzeum és Göteborgi Egyetem), tágítva ki a bronzkor tárgyalt időszakának elemzési lehetőségeit.

Hazai együttműködő partnereink

A bronzkori kézművesség elemzése mellett tágabb történeti és régészeti korszakok kutatásához is hozzájárultak a bronzművesség illetve a textilművesség több korszakon átívelő vizsgálatát összefoglaló multidiszciplináris konferenciák, amelyeket az MTA BTK Régészeti Intézettel, illetve a MTA BTK TTI Lendület Középkori Gazdaság Kutatócsoporttal közösen szerveztünk (Benkő–Kiss 2017; Kiss et al. 2017, 2020). Hasonló céllal rendeztük meg a hamvasztásos temetkezések kutatásának módszertani kérdéseit és a bronzkori kerámiakészítés vizsgálati eredményeit megvitató hazai és nemzetközi workshopokat.

A bronzkori kerámiaművesség bemutatását célzó CRAFTER projekt záró műhelykonferenciája (fotó: Király Ágnes)

A projekt öt éve alatt több mint száz publikáció (59 könyvfejezet, könyv, tanulmány, köztük 21 magyar, és 38 idegen nyelvű; 50 absztrakt: 13 magyar, 37 idegen nyelvű) került közlésre, többek között a Nature, a Radiocarbon, a Journal of Archaeological Sience és a Quarternary International, valamint az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, és a Communicationes Archaeologicae Hungariae folyóiratokban, és további 15 tanulmány (6 magyar, és 9 idegen nyelvű) vár megjelenésre. Emellett 100 szakmai és ismeretterjesztő előadást (39 hazai rendezvényen 54 előadást, továbbá 31 külföldi rendezvényen 46 előadást) tartottunk.

Szerkesztőként és szerzőként több idegennyelvű kötet készítésében vettünk részt

Az eddig megjelent publikációk mellett előkészületben van egy angol nyelvű tanulmánykötetünk és több monografikus feldolgozás, valamint egy magyar nyelvű ismeretterjesztő kötet kézirata:

  • Kulcsár Gabriella–Bernert Zsolt–Csányi Marietta–Dani János–P. Fischl Klára–Gál Erika–Claudina Gerling–Julia Giblin–Hajdu Tamás–Ilon Gábor–Köhler Kitti–Melis Eszter–Nagy Marcella–Szabó Géza–Szathmári Ildikó–Szeverényi Vajk–K. Zoffmann Zsuzsanna–Kiss Viktória: Analyzing Bronze Age burials and settlements from Hungary
  • Csányi Marietta: Das spätbronzezeitliche Gräberfeld von Jánoshida
  • Szathmári Ildikó: Middle Bronze Age tell-settlement at Füzesabony-Öregdomb
  • Kiss Viktória (szerk.): Megtestesült bronzkor

 

Tudományszervezés, tudás átadás

A tudományos kutatás mellett célunk a tudás társadalmi hasznosítása is. A kutatócsoport magyar és angol nyelvű honlapja közel 100 kétnyelvű tudományos-ismeretterjesztő cikkel és a kutatáshoz kapcsolódó hírekről tájékoztató bejegyzéssel gazdagodott az öt év alatt. Kétnyelvű Facebook oldalunk olvasóinak száma folyamatosan növekszik, jelenleg több mint 750 követőnk van. Ez utóbbi oldal 2016. évi indulása óta több mint ezer bejegyzésben oszthattuk meg a közösségi médiában a kutatócsoport híreit, rövid ismeretterjesztő tanulmányainkat, valamint az őskori régészettel összefüggő egyéb információkat, szakmailag ellenőrzött és megbízható forrásból származó ismeretekkel ellátva az európai bronzkor kutatása iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmabelieket egyaránt. A tudományos ismeretterjesztést szolgálta a kutatócsoport munkáját bemutató, 2017-ben elkészült Bronzkori rejtélyek című kisfilm, amely honlapunkról, illetve a filmet készítő Real Pictures Production produkciós iroda oldaláról is elérhető; eddig 7220 megtekintését jelzi a YouTube csatorna. A film 2018-ban és 2019-ben több alkalommal is látható volt az M5 televízió műsorán, emellett 2019. áprilisban, a szerbiai XX. Nemzetközi Régészeti Filmszemlén is bemutatásra került a belgrádi Nemzeti Múzeumban, német, spanyol, görög, orosz, ukrán, szerb, montenegrói és egyiptomi filmek között képviselve Magyarországot.

A Bronzkori rejtélyek című kisfilm forgatása

Részt vettünk egy további film elkészítésében is, az öt európai ország (Spanyolország, Németország, Szerbia, Magyarország és Hollandia) nyolc intézményének együttműködésével 2018-ban útjára indult Európai Uniós CRAFTER (Crafting Europe in the Bronze Age and Today) programban. Az In their Hands c. film célja, hogy megismertesse az európai bronzkori kerámiaművességet, és az ebből nyert inspirációkkal segítse a modernkori kézművesség újjáélesztését. A film és az elkészült bronzkori edénymásolatok öt ország múzeumaiban megrendezett kiállításokon voltak megtekinthetők, hazánkban a debreceni Déri Múzeumban. A projekt eredményeit egy magyar és angol nyelvű kiadványban (Dani–Kulcsár 2019) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban megrendezett workshopon is bemutattuk.

A CRAFTER projekttel együttműködésben készült kiállítás a debreceni Déri Múzeumban

Szakmai munkánkról több hírportál is tudósított, elsősorban a kutatócsoport részvételével született Nature cikkek megjelenése, illetve az említett filmek és kiállítás kapcsán. Legutóbb az mta.hu vezető hírei között olvashattunk, majd az Ásatalk Podcast adásában hallhattunk összefoglalást a kutatócsoport eredményeiről.

Kiss Viktória

Irodalom

Benkő E., Kiss V.: Bronzművesség az őskortól a középkorig – műhelykonferencia/Bronzeworking from prehistoric times to the Middle Ages – Workshop. Magyar Régészet 2016 Tél/Hungarian Archaeology 2016 Winter.

Dani J., Török Zs., Csedreki L., Kertész Zs., Szikszai Z.: A hajdúsámsoni kincs PIXE vizsgálatának tanulságai. Gesta 12 (2013) 30–47.

Dani, J., P. Fischl, K.,Kulcsár,G., Szeverényi, V., Kiss, V.: Visible and invisible inequality in Early and Middle Bronze Age Hungary. In: Meller, H.–Hahn, H.-P.–Jung, R.–Risch, R. (Hrsg.): Arm und Reich–Zur Ressourcenverteilung in prähistorischen Gesellschaften / Rich and Poor–Competing for resources in prehistoric societies). 8. Mitteldeutscher Archäologentag vom 22. bis 24. Oktober 2015 in Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle 14. Halle (Saale) 2016, 219–242.

Dani, J., P. Fischl, K., Kulcsár, G., Szeverényi, V., Kiss, V.: Dividing space, dividing society: fortifiedsettlements in the Carpathian Basin (c. 2300–1500 BC).In: Meller, H.–Friedrich, S.–Küßner, M.–Stäuble,H.–Risch, R. (Hrsg.): Siedlungsarchäologie des Endneolithikums und der frühen Bronzezezeit / Late Neolithic and Early Bronze Age Settlement Archaeology 11. Mitteldeutscher Archäologentag vom 18. bis 20. Oktober 2018 in Halle (Saale) / 11th Archaeological Conference of Central Germany October 18–20, 2018 in Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle 20. Halle (Saale) 2019, 851–868.

Dani, J., Kulcsár G., Major, I., Melis, E., Patay, R., Szabó, G., Váczi, G., Kiss, V.: Case studies for the dating of Bronze Age cremation burials from Hungary. In: Palincaş, N. and Ponta, C. C.(eds): Bridging Science and Heritage in the Balkans: Studies in archaeometry, cultural heritage restoration and conservation. Proceedings of the Fifth Balkan Symposium of Archaeometry 2016, Sinaia, Romania. Oxford 2019, 29–37.

Dani, J., Márkus, G., Pernicka, E.: The Hajdúsámson hoard – revisited. In: Šabatová, K., Dietrich, L., Dietrich, O., Harding, A., Kiss, V. (eds.): Bringing Down the Iron Curtain: Paradigmatic Change in Research on the Bronze Age in Central and Eastern Europe? Oxford 2020, 11–27.

Dani J., Kulcsár G. (eds.): Európai kézművesség a bronzkorban és ma / Crafting Europe in the Bronze Age and Today. Kiállítási katalógus / Exhibition catalogue. Debrecen 2019.

Jaeger, M., Kulcsár, G., Taylor, N., Staniuk, R. (eds.): Kakucs-Turján Middle Bronze Age multi-layered fortified settlement in Central Hungary. Studien zur Archäologie in Ostmitteleuropa/Studia nad Pradziejami EuropyŚrodkowej Band 18. Bonn: Verlag Dr Rudolf Habelt GmbH 2018.

Jaeger, M., Czebreszuk, J., Piszora,  P., Kulcsár, G.: Small Links in a Long Chain. Amber Finds at a Vatya Culture Fortified Settlement, Kakucs-Turján (Central Hungary). In: Maran, J., Băjenaru, R., Ailincăi, S.-C., Popescu, A.-D., Hansen, S. (eds.): Objects, Ideas and Travelers. Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze and Early Iron Age, Volume to the Memory of Alexandru Vulpe. Proceedings of the Conference in Tulcea. Bonn 2020, 43–52.

Giblin, J., Ayala, D. Czene, A., Csányi, M. Dani, J., Endrődi, A., Fábián, Sz., Hajdu, T , Köhler, K. Kulcsár, G., Melis, E., Patay, R. Szabó, G., Szécsényi-Nagy, A., Szeverényi, V., Kiss, V.: Bronze Age Burials from the Carpathian Basin: New Isotope Results (poszter). SAA 84th Annual Meeting, Albuquerque, New Mexico, U.S., 2019. April 10–14. Program book. Albuquerque 2019, 100.

Gömöri, J., Melis, E., Kiss, V. 2018: A cemetery of the Gáta–Wieselburg Culture at Nagycenk (WesternHungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69 (2018) 5–82.

Kiss V.: Megtestesült bronzkor. In: Ilon G. (szerk.): Régészeti nyomozások 2.0. Budapest 2019, 111–120.

Kiss, V.: The Bronze Age burial from Balatonakali revisited. In: Maran, J., Sorin-Christian, A., Bajenaru, R., Hansen, S. (eds.): Objects, Ideas and Travelers. Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze Age and Early Iron Age. Conference to the Memory of Alexandru Vulpe. 10th-13th November 2017, Tulcea, Romania. Tulcea 2020, 553–568.

Kiss, V., Kasztovszky, Zs., Káli, Gy., Maróti, B., Pusztainé Fischl, K., Horváth, E., Szabó, G.: Non-destructive analyses of bronze artefacts from bronze age hungary using neutronbasedmethods. Journal of Anatomical Atomic Spectrometry 30 (2015) 685–693.

Kiss V., Pásztókai-Szeőke J., Weisz B.: Mixtura texturalis. Ember és textil a Kárpát-medencében/ Mixtura texturalis. People and Textiles in the Carpathian Basin. Magyar Régészet 2017. tavasz / Hungarian Archaeology 2017 Spring

Kiss V., Pásztókai-Szeőke J., Weisz B. (eds.): Mixtura texturalis II. Ember és textil a Kárpát-medencében. Az MTA BTK RI Lendület Mobilitás kutatócsoport és az MTA BTK TTI Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport közös konferenciája. 2018. október 30-31. Ansztrakt kötet. Budapest 2018.

Major, I., Dani, J., Kiss, V., Melis, E., Patay, R., Szabó, G., Hubay, K., Futó, I., Huszánk, R., Molnár, M.:Adoption and evaluation of a sample pre-treatment protocol for radiocarbon dating of cremated bones at HEKAL. Radiocarbon 61 (2019) 159–171.

Maróti, B., Harsányi, I., Kasztovszky, Zs: Non-destructive analysis of bronze objects from Füzesabony-Öregdomb. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2017, 81–84.

Niebieszczański, J., Jaeger, M., Pető, Á., Hildebrandt-Radke, I., Kulcsár, G., Staniuk, R., Taylor, N., Czebreszuk, J.: Revealing the internal organization of a Middle Bronze Age fortified settlement in Kakucs-Turján through geoarchaeological means: Magnetometric survey and sedimentological verification of ahousing structure. Journal of Archaeological Science: Reports 25 (2019) 409–419.

Olalde, I.,Brace, S.,Allentoft, M. E.,Armit, I.,Kristiansen, K.,Rohland, N.,Mallick, S.,Booth, T.,Szécsényi-Nagy, A.,Mittnik, A.,Altena, E.,Lipson, M.,Lazaridis, I.,Patterson, N. J.,Broomandkhoshbacht, N.,Diekmann, Y.,Faltyskova, Z.,Fernandes, D. M.,Ferry, M.,Harney, E.,deKnijff, P.,Michel, M.,Oppenheimer, J.,Stewardson, K.,Barclay, A.,Alt, K. W.,Fernández, A. A.,Bánffy,E., Bernabò-Brea, M.,Billoin, D.,Blasco, C.,Bonsall, C.,Bonsall, L.,Allen, T.,Büster, L.,Carver, S.,Castells Navarro, L.,Craig, O. E.,Cook, G. T.,Cunliffe, B.,Denaire, A.,Dinwiddy, K. E.,Dodwell, N.,Ernée, M.,Evans, C.,Kuchařík, M.,Farré, J. F.,Fokkens, H.,Fowler, C.,Gazenbeek, M.,Pena, R. G.,Haber-Uriarte, M.,Haduch, E.,Hey, G.,Jowett, N.,Knowles, T.,Massy, K.,Pfrengle, S.,Lefranc, P.,Lemercier, O.,Lefebvre, A.,Maurandi, J. L.,Majó, T.,McKinley, J. I.,McSweeney, K.,Mende, B. G.,Modi, A.,Kulcsár, G.,Kiss, V., Czene, A.,Patay, R.,Endródi, A.,Köhler, K.,Hajdu, T.,Cardoso, J. L.,Liesau, C.,Parker Pearson, M.,Włodarczak, P.,Price, T. D.,Prieto, P.,Rey, P.-J.,Ríos, P.,Risch, R.,RojoGuerra, M. A.,Schmitt, A.,Serralongue, J.,Silva, A. M.,Smrčka, V.,Vergnaud, L.,Zilhão, J.,Caramelli,D.,Higham, T.,Heyd, V.,Sheridan, A.,Sjögren, K.-G.,Thomas, M. G.,Stockhammer, P. W.,Pinhasi, R.,Krause, J.,Haak, W.,Barnes, I.,Lalueza-Fox, C.,Reich, D.: The Beaker Phenomenon And The Genomic Transformation Of Northwest Europe. Nature 2018 Mar 8; 555 (7695) 190-196. doi: 10.1038/nature25738

Szathmári, I., Guba , Sz., Kulcsár, G., Serlegi, G., Vágvölgyi, B.: Füzesabony-Öregdomb Bronze Age Tell Settlement – New Insights on the Settlement Structure. In: Fischl, K., Kienlin, T. (eds.): Beyond Divides – The Otomani-Füzesabony Phenomenon. Current Approaches to Settlement and Burial in the North-eastern Carpathian Basin and Adjacent Areas. UPA 345. Bonn 2020, 351-368.

Szentmiklósi, L., Kis, Z., Maróti, B., Kasztovszky, Zs.: Integration of neutron-based elemental analysis and imaging methods and applications to cultural heritage research. Review article. Journal of Archaeological Science Reports 20 (2018) 476–482.

Szeverényi, V., Kiss, V.: Material evidence forwarfare in Early and Middle Bronze Age Hungary. In:Fernández-Götz, M., Roymans, N. (eds.):  Conflict Archaeology: Materialities of Collective Violence in Late Prehistoric and Early Historic Europe.Themes in contemporary archaeology–EAA Monographs Series. Oxford 2018, 37–49.



Vissza