A harang alakú edények népe és a fémművesség (avagy a tudomány új eredményeiről egy humoros film kapcsán)

Régészek a moziban címmel több cikkből álló összeállítást olvashattunk a Határtalan Régészet nyári számában arról, hogy az ókori vagy középkori történelmi–régészeti témájú filmek (pl. a Trója, a Gladiátor vagy a Rettenthetetlen) mennyire hitelesek, korhűek a támadó és védő fegyverek, ékszerek, harcmodor vagy a ruhaviselet szempontjából. Kollégáink éles szemmel, kiválóan mutatnak rá a hollywoodi produkciók hibáira. Ugyanakkor e nagyszabású filmek látványvilága sokszor még a régészt is elvarázsolja. Esetünkben is igaz: a Trója c. filmet nézve, a Hector hajában megcsillanó arany hajkarikákról nem biztos, hogy a bronzkori ékszerek tipológiája jut eszünkbe…

A Határtalan Régészet címlapja, és Hector a Trója (Warner Bros Pictures nyomán) c. filmből

Az alábbiakban egy olyan animációs filmmel egészítjük ki a fent említett áttekintést, amely esetében az anakronisztikus jelenségek (pl. foci a bronzkorban) nyilvánvalók és részei a film humorának, nem kell nagy odafigyeléssel keresni őket. Néhány elemet azonban érdemes felidézni, melyek adalékokkal szolgálhatnak a régészet és az európai bronzkor iránt érdeklődők számára.

A Kicsi az ős, de hős (Early Man) c. filmet 2018. februárban mutatták be a hazai mozikban. Az angol-francia gyártású animációs film fókuszában a mai Manchester közelében élő őslakók és a területre érkező új bevándorlók találkozása áll. Az őslakosok földjét elveszi a már bronztárgyakat használó fejlettebb közösség, s a főszereplő „ős fiú”, Öcsi egy futball-mérkőzés megnyerésével próbálja meg visszaszerezni azt. Nagy a tét, mivel vereség esetén az alávetett őslakosoknak hátralevő életükben az ellenfél rézbányáiban kell robotolniuk.

Talán több mint érdekes egybeesés, hogy éppen a film bemutatása idején látott napvilágot az a széleskörű – kutatócsoportunk tagjainak részvételével készült – összeurópai archeogenetikai kutatás, amely bizonyította, hogy a Brit-szigetek területén elsőként fémet használó közösségek tömeges bevándorlással érkeztek a szigetországba (Olalde et al. 2018). E népcsoportot kerámia edényeik alapján harang alakú edények (Bell Beaker) népének nevezik, ahogyan ez ki is derül a film egy kis jelenetéből.

The Beaker People filmbéli bronzedényei (Aardman Studio)

E csoportok ugyan nem használtak olyan fémedényeket, mint amilyenek képünkön is láthatók, és a filmben szintén előforduló bronz pénzérméket sem. És természetesen nem rúgták a bőrt a futball mai szabályainak megfelelően. A harang alakú edények kultúráját megelőző, Stonehenge kőköreit megalkotó újkőkori földműveseket sem kell állatbőrökbe öltözött barlanglakóknak képzelnünk. Az azonban igaz, hogy a Kr. e. 2500/2400 körül bevándorló, harang alakú edényeket használó közösségek valóban úttörők voltak a fémművesség terén: elsőként vittek magukkal réz fegyvereket, főként tőröket és alabárdokat a Brit-szigetekre. A jellegzetes kerámia és eszközkészlet (az ún. „harangedényes csomag”) széleskörű európai megjelenése miatt már korábban is vándorlásokhoz kapcsolták a harang alakú edények csoportjainak megjelenését. Az elmélet igazolásához az új izotópos és genetikai vizsgálatok fontos bizonyítékkal szolgáltak.

Az új bevándorlók temetkezései Stonehenge közelében is előkerültek, például a Kr. e. 2380–2290 között, 35–45 éves korában eltemetett „Amesbury íjász” sírjában, aki a fogainak oxigén és stroncium izotópos vizsgálata alapján valószínűleg Dél-Németország vagy az Alpok térségéből érkezhetett a mai Angliába. A középkorú férfit Stonehenge királyának is nevezik magas társadalmi rangot jelző tárgyai, többek között egy réztőr, és két rézkés, valamint a sírjába helyezett öt harang alakú edény miatt. A fémelemzés szerint az egyik kés 99% rezet és csupán kevés arzént tartalmazó (Arsenic-only) nyersanyagból készült, míg a tőr és a másik kés anyaga a harang alakú edények csoportjai által gyakran használt, ún. Bell Beaker metalhoz sorolható (98 % réz mellett összesen 2%-ban: arzén, nikkel, antimon, ezüst és kevés ólom tartalommal). A csak arzént tartalmazó nyersanyag, illetve maga a késpenge valószínűleg Nyugat-Franciaországból eredeztethető; a Bell Beaker fémtípus forrása azonban vitatott, több ércforrás lehetősége is felmerült (Needham 2002; Fitzpatrick 2009; Needham 2011, Table 21, Fig. 41).

Az Amesbury íjász rézből készült tőre és kései, valamint Neil Burridge által készített felnyelezett rekonstrukciójuk
Forrás: https://www.wessexarch.co.uk › our-work › amesbury-archer

A harang alakú edények népe magyarországi, Kr. e. 2500-2200 közé keltezhető temetkezéseiből előkerült fémtárgyakat egy korábbi projekt (Endrődi et al. 2003; Reményi et al. 2006) és újabban kutatócsoportunk is vizsgálta. Hasonló tőrök a Budapest-Békásmegyeren, Szigetszentmiklós-Felső Ürgehegyi-dűlőben és Budakalász-Csajerszke lelőhelyen feltárt temetőkben kerültek elő (Patay et al. 2013; Kulcsár et al. 2016; Czene 2017).

A harang alakú edények jellegzetes sírleletei Budakalászról és Szigetszentmiklósról (Czene 2008; Patay 2013 nyomán)

Az általunk vizsgált 13 tárgy nyersanyagában (96-99%-os réztartalom mellett) előfordult arzén és nikkel, de elsősorban ezüst volt kimutatható, ami eltér az Amesbury íjász említett fegyvereinek anyagától, és a harang alakú edények kultúrája közép-európai temetkezéseiben gyakori nyersanyagtípusoktól is (Needham 2002; Merkl 2010; Needham 2011). 

A harang alakú edények kultúrája közép-európai fémtárgyainak nyersanyagtípusai (Merkl 2011 nyomán)

Az említett elemösszetétel eredmények és az ólomizotópos vizsgálatok Kárpát-medencei (valószínűleg a mai Szlovákia területéről származó) nyersanyagforrás használatát valószínűsítik. Eszerint a harang alakú edények kultúrája fémművesei igyekeztek kiaknázni a regionális ércforrásokat, ahogyan a Kicsi az ős, de hős c. filmben láthattuk.

Kiss Viktória

Irodalom

Czene, A.: Harangedények Budakalászon. In: Ottományi, K.: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szentendre 2008, 32–33.

Czene, A., The Position of the Bella Beaker–Csepel Group at Budakalász. In: G. Kulcsár, G. V. Szabó, V. Kiss, G. Váczi (eds.), State of the Hungarian Bronze Age Research. Proceedings of the conference held between 17th and 18th of December 2014. Prehistoric Studies II. Budapest 2017, 165–184.

Endrődi, A., Baradács, E., Uzonyi, I., Kiss, A. Z., Montero, I., Rovira, S.: Technological study of Beaker metallurgy in Hungary. In: Archaeometallurgy in Europe, proceedings Vol. 2. Associazione Italiana di Metalurgia. Milan 2003, 29–38.

Fitzpatrick, A. P.: The Amesbury Archer and the Boscombe Bowmen. Bell Beaker burials at Boscombe Down, Amesbury, Wiltshire. Salisbury 2011.

Kulcsár, G., Endrődi, A., Kasztovszky, Zs., Káli, Gy., Kis, Z., Maróti, B., Patay, R., Szabó, G., Kiss, V.: Contributions to Central European Early Bronze Age metallurgy. In: 41th International Symposium for Archaeometry, Kalamata, Greece, 2016. május 15-21. Abstract book (poszter).

Merkl, M.B.: Bell Beaker Metallurgy and the Emergence of Fahlore-copper Use in Central Europe. Interdisciplinaria Archaeologica 1/1–2, 2010, 19–27.

Needham, S.P.: Analytical implications for Beaker metallurgy in north-west Europe. In: Bartelheim, M., Pernicka, E., Krause, R. (eds.): Die Anfänge der Metallurgie in der Alten Welt. Rahden Westfalen 2002, 99–133.

Needham, S.: Copper dagger and knives. In: Fitzpatrick, A. P.: The Amesbury Archer and the Boscombe Bowmen. Wessex Archaeology Report 27. Vol. 1. Salisbury 2011, 120–127.

Olalde, I., Brace, S., Allentoft, M. E., Armit, I., Kristiansen, K., Booth, T., Rohland, N., Mallick, S., Szécsényi-Nagy, A., Mittnik, A., Altena, E., Lipson, M., Lazaridis, I., H arpens, T.K., Patterson, N. J., Broomandkhoshbacht, N., Diekmann, Y.,Faltyskova, Z., Fernandes, D. M., Ferry, M., Harney, E., de Knijff, P., Michel, M.,Oppenheimer, J., Stewardson, K., Barclay, A., Alt, K. W., Liesau, C., Ríos, P.,Blasco, C., Vega Miguel, J., Garcia, R-M., Fernández, A. A., Bánffy, E., Bernabò-Brea, M., Billoin, D., Bonsall, C., Bonsall, L., Allen, T., Büster, L., Carver, S.,Castells Navarro, L., Craig, O. E., Cook, G. T., Cunliffe, B., Denaire, A., Dinwiddy, K. E., Dodwell, N., Ernée, M., Evans, C., Kuchařík, M., Farré, J. F., Fowler, C.,Gazenbeek, M., Pena, R. G., Haber-Uriarte, M., Haduch, E., Hey, G., Jowett, N.,Knowles, T., Massy, K., Pfrengle, S., Lefranc, P., Lemercier, O., Lefebvre, A.,Martinez, C. H., Galera Olmo, V., Ramirez, A. Z., Maurandi, J. L., Majó, T.,McKinley, J. I., McSweeney, K., Mende, B. G., Modi, A., Kulcsár, G., Kiss, V., Czene, A., Patay, R., Endrődi, A., Köhler, K., Hajdu, T., Szeniczey,T., Dani, J., Bernert, Zs., Hoole, M., Keating, O.C.H., Veleminsky, P., Dobeš, M., Candilio, F., Brown, F., Fernandez, A.F., Krause, J., Herrero-Corral, A-M., Tusa, S., Carnieri E., Lentini, L., Valent, A., Zanini, A., Waddington, C., Delibes, G., Guerra-Doce, E., Neil, B., Zanini, A., Waddington, C., Brittain, M., Luke, M., Mortimer, R., Desideri, J., Besse, M., Brucken, G., Furmanek, M., Hałuszko, A., Mackiewicz, M., Rapin, A., Leach, L.n, Soriano, I., Lillios, K. t., Cardoso, J. L., Parker Pearson, M., Włodarczak, P.,Price, T. D., Prieto, P., Rey, P.-J., Risch, R., Rojo Guerra, M. A., Schmitt, A.,Serralongue, J., Silva, A. M., Smrčka, V., Vergnaud, L., Zilhão, J., Caramelli, D.,Higham, T., Thomas, M.G., Kennett, D.J., Fokkens, H., Heyd, V., Sheridan, A.,Sjögren, K.-G., Stockhammer, P. W., Krause, J., Pinhasi, R., Haak, W., Barnes, I.,Lalueza-Fox, C., Reich, D.: The Beaker Phenomenon and the Genomic Transformation of Northwest Europe. Nature; doi:10.1038/nature25738

Patay, R:, Bell Beaker Cemetery and Settlement at Szigetszentmiklós: First Results. In: V. Heyd / G. Kulcsár / V. Szeverényi (eds.), Transitions to the Bronze Age. Interregional Interaction and Socio-Cultural Change in the Third Millennium BC Carpathian Basin and Neighbouring Regions. Budapest 2013, 287–317.

Reményi, L., A. Endrődi, E. Baradács, Á.Z. Kiss, I. Uzonyi, I. Montero, S. Rovira: Possible links between Hungarian and Spanish Beaker metallurgy. In: A. Denker et al. (eds): COST Action G8: Non-destructive testing and analysis of museum objects. Stuttgart 2006, 17–24.



Vissza